 | Komor András: Fischmann S. utódai Kiadás ideje: 1998
Kiadó: Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó
Témaköre: Szépirodalom
Műfaja: regény „Temetéssel indul a regény, egy vidéki zsidó család uralkodó matrónájának kegyetlenül megírt temetésével, amelyen csak egy megdorgált fiúcska ejt könnyet; amelyen a koporsóra zuhogó hantokkal mintha a gyászolók szívéről esne le egy-egy kő: eltűnt a maradi, ravasz, legjobb anya, nagyanya, rendtartó anyós, aki a család összetartója, de korlátja is volt; a gazdag boltos famíliába betör az élet. Megbontja a hajdani zárt gyűrűt, és a temetési seregszemlén megjelent hősök mindegyikét sodorja a maga útján. A maga útján, melyet, mint egy görög sorstragédiában, kifürkészhetetlen erők, a kor rejtett, de ellenállhatatlan árama irányít. A Fischmann S. utódai társadalmi regény, olyannyira, hogy központi hőse nem is lehet (nem emberi akarat irányítja az eseményeket), hanem csak hősei lehetnek, akik viselői egy általános, fensőbb végzetnek, szolgái egy felettük álló akaratnak, melyet legpontosabban Durkheim határozott meg a ’fait social’ elméletével. Az író dolga tehát itt elsősorban regisztrálás, megkülönböztetni a lényeget a lényegtelentől, kikeresni azokat a mozzanatokat, amelyek legvilágosabban utalnak ennek a levegőben úszó áramlatnak az erejére, a szétfolyó, akarat és heroizmus nélküli sorsokat úgy feltárni, hogy szín alatti folyásuk iránya is látható legyen; szelekció és komponálás.”
Illyés Gyula
Körner András: Kóstoló a múltból Kiadás ideje: 2005
Kiadó: Vince Kiadó
Témaköre: receptgyűjtemény
Műfaja: esszé Az Egyesült Államokban élő Körner András építész szakácskönyve, amely először angol nyelven, az USA-ban jelent meg, a XIX. század végén, XX. század elején Mosonban élő dédanyja, Riza néni receptjeit tartalmazza, a modern sütés-főzés segédeszközeihez, alapanyagaihoz és ízvilágához adaptálva. A Kóstoló a múltból azonban nem egyszerű szakácskönyv: a szerző összegyűjtött minden lehetséges adatot Riza néni és a korabeli kisvárosi zsidó családok életmódjáról, környezetéről, szokásairól, ünnepeiről és étkezési kultúrájáról. Körner András szerető részletességgel írja le a XIX. század végi magyar zsidó asszony hétköznapjait, külön hangsúlyt fektetve az ételekre, amelyeket családjának felszolgált, s mindezt Riza néni kézírásos receptkönyve, szemtanúk - elsősorban a saját édesanyjával készített sok-sok órás interjú - és tárgyi emlékek alapján.
Az első rész a fiatal Riza leveleinek segítségével idézi fel, milyen lehetett felnőni az 1860-70-es években egy vallásos középosztálybeli családban, Győrben. A levelekből kiviláglanak a fiatal lány jellegzetes válaszreakciói azokra a dilemmákra, amelyeket a kezdeti, de rohamos zsidó asszimiláció vetett föl a magyar társadalomban.
A második részben Riza, aki időközben férjhez ment, és férjével a kisváros Mosonba költözött, immár a komoly háztartás központi alakjává, igazi háziasszonnyá érik. A szerző őszinte élvezettel és beleéléssel mutatja be a család lakókörnyezetét, használati tárgyait, az életmódot és szokásokat, s emellett aprólékosan leírja egy átlagos nap összes étkezését. Olyan izgalmas, különleges ételeket is bemutat (többek között főtt ponty ecetes lében, tormával, sólet, almás maceszkugli), amelyekkel a hagyománytisztelő zsidó családok a szombatot és a hat fő zsidó ünnepet igyekeztek kellő fényében megünnepelni.
A harmadik fejezet azután már tragikus módon rövid. A békebeli mosoni - és egyáltalán: a vidéki - zsidó világ a holokauszt után nyomtalanul eltűnt. Körner András könyve most mégis vendégségbe hívja az olvasót Riza néni házába, hogy lássa, hogyan gondoskodik családjáról, hogyan vásárol, főz, készülődik az ünnepekre.
A hangulatos életképeket és a kitűnő recepteket Körner András saját rajzaival illusztrálja. Schön Dezső: Istenkeresõk a Kárpátok alatt. A haszidizmus regénye Kiadás ideje: 1997
Kiadó: Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó
Témaköre: szépirodalom
Műfaja: regény Az Izraelben élõ, ma kilencvenéves Schön Dezsõ a magyar zsidó irodalom nagy generációjának utolsó tagja. Író, újságíró, az izraeli Új Kelet címû lap alapítója. Egyetlen novelláskötetébõl megállapíthatjuk, hogy benne is elveszett egy magyar I. B. Singer lehetõsége. Több riportkötete jelent meg (többek között az Eichmann-perrõl is). Az Istenkeresõk a Kárpátok alatt Schön Dezsõ legendás mûve. Megjelent egy erdélyi és egy izraeli kiadása is. A könyv alapja egy, a harmincas években két éven keresztül közölt riportsorozat a máramarosszigeti haszid világról, amelynek gyökerei Sátoraljaújhelyrõl és a Hegyalja más községeibõl eredtek. Innen, országok, kultúrák találkozásának négyszögébõl (Lengyelország, Magyarország, Ukrajna, Románia) származott maga a haszid mozgalom, avagy - Buber szavaival - a zsidóságban a kereszténység után végbement második belsõ forradalom. Schön Dezsõ ennek történetét tekinti át a könyv elsõ harmadában, majd a magyar ág történetét, folklórját, mindennapjait és persze harcait mutatja be. A jiddis-haszid kultúra iránti érdeklõdés világszerte reneszánszát éli. Hozzánk leginkább külföldi közvetítéssel jut el, noha ennek az oly egzotikus népnek (törzsnek) egy része Magyarországról eredt, s az egyik leghitelesebb képet magyar író festette róla.
Kaczér Illés: Ne félj szolgám, Jákob Kiadás ideje: 2002
Kiadó: Göncöl Kiadó Kft.
Témaköre: szépirodalom
Műfaja: regény Kaczér Illés 1887-ben Szatmárban született. A XX. század elejének közismert írója, újságírója a Tanácsköztársaság bukása után emigrált. Bécsi, kolozsvári, berlini tartózkodás után Pozsonyban, majd Londonban telepedett le. Életének utolsó éveiben Izraelben élt. A négy regényből álló Zsidó legendárium című műve 1953 és 1956 között Tel-Avivban jelent meg. Jelen kötet az első két regényt tartalmazza. A XIX. század elején játszódó több generációs történet a magyar zsidó múlt egy kevéssé ismert korszakát eleveníti fel. Sulem és felesége, gyermekeikkel együtt a Felvidékről menekülni kényszerülnek. A kis család egy láp menti szatmári faluba kerül, ahol a földbirtokostól bérbe veszik a kocsmát. Sokat kell Sulemnek küszködnie, míg sikerül úgy-ahogy elfogadtatnia magát a helybeliekkel, hiszen szokatlan, ha egy zsidó kocsmáros a mocsarat lecsapolva földet művel. Közben a család népesedik, hétköznapok, ünnepnapok váltják egymást, örömben és bánatban egyaránt részesülnek. A felnövő gyerekek különböző utakon indulva keresik a megélhetésüket, szerelmüket, helyüket a világban. | |
