Emailcime megadásával itt tud feliratkozni a negyedévente megjelenő hírlevelünkre, amelyben beszámolunk újdonságainkról.

A Centropa Magyarország Zsidó Családtörténeti Kutatóközpont Közhasznú Társaság a Centropa Közép-Európai Kutatási és Dokumentációs Központ részeként dolgozik, amely az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztriában bejegyzett nonprofit szervezet. Célja a közép- és kelet-európai zsidó élet dokumentálása, valamint az, hogy az összegyűjtött dokumentumokat – virtuális úton – világszerte megismertesse zsidókkal és nem zsidókkal egyaránt.

Weisz Sándorné Sternberger Irén
Készült:
Jánosháza, Magyarország (1920-1945)
Katalógusszám:
huist004.jpg
Az interjúalany neve:
Ozorai Sándorné
Az interjúkészítő neve:
Boros Zsolt
A kulcsfigura helye a képen:
Balról a második
A kulcsfigura adatai:
Név: Weisz Sándorné
Született: Jánosháza (Magyarország, 1920 előtt), 1915
Korábbi nevek: Sternberger Irén (1930-as évek, Házasság)
Foglalkozás:
Háború előtt: Háztartásbeli
Meghalt: Auschwitz (Lengyelország, 1918-1945), 1944
Holokauszt alatt:
Gyűjtőtábor (Sárvár)
Koncentrációs tábor (Auschwitz)
A fotón szereplő másik személy adatai:
Név: Lőwinger Ferenc
Született: Jánosháza (Magyarország, 1920-1945), 1935
Meghalt: Auschwitz (Lengyelország, 1918-1945), 1944
Holokauszt alatt:
Gyűjtőtábor (Sárvár)
Koncentrációs tábor (Auschwitz)
Ez a kép nálunk, Jánosházán az udvaron készült. A Lőwinger család, akik Sümegen laktak, átjöttek látogatóba. Az álló sorban jobbról: Teri nővérem [Lőwinger Lajosné], mellette csak kicsit látszik Lőwinger Rudolfné, Teri sógornője, aztán Irén nővérem [Weisz Sándorné] és a másik szélen Lőwinger Rudolfné fia, aki énnekem volt jelölve vőlegénynek, de amikor a deportálásból jött visszafelé, az úton összebarátkozott egy lánnyal, és összeházasodtak.
Az első sorban, elöl középen Teri kisfia, a Ferike van. A többi az szomszéd gyerek. A jobb oldali például egy katolikus kislány, aki az udvarunk hátsó részében lakott. A bal odali egy zsidó kislány a Benedekéktől. Teherfuvarozók voltak, ők laktak az udvar első házában.

Irén nővérem férje, Weisz Sándor fuvaros volt. Egy kislányuk született, Kati. Apám mindig azt mondta, hogy amíg ő él, addig Irén nem lesz a Weisz Sanyi felesége. De Irénnek ez gyerekkori udvarlója volt. Az apám lenézte őket, hogy olyan szegények voltak. Ott az apa meghalt, a két gyerek úgy küszködött az anyjukkal, hogy elmentek mind dolgozni valami munkára. Így tudtak lovat venni, és dolgoztak.

Irént, szegényt, is deportálták a jánosháziakkal együtt.