|
 |
| afikómen, áfikómen, afikómán (görög, „desszert”) Egy darab kovásztalan kenyér, melyet Pészah ünnepén a széder utolsó fogásaként fogyasztanak. A szédertálra tett három macesz közül a középső egy darabja, amely a páska bárányt jelképezte (ezt régen az étkezés végén fogyasztották el). Szokássá vált, hogy a családfő elrejtette az afikóment a gyerekek elől, akik azt megpróbálták elcsenni tőle, s csak akkor adták vissza, ha apjuk ajándékot ígért érte. Éjfél előtt fogyasztották el (miként régen a bárányt), az apa és a gyerekek közötti egyezkedésnek tehát még ez előtt be kellett fejeződnie. (A játék legfőbb célja az volt, hogy ébren tartsák a gyerekeket a hosszúra nyúlt szertartás ideje alatt.) [Lásd még: széder] | | | aggáda (arámi, „történet”) Rabbinikus tan, amely etikával, teológiával, történelemmel, folklórral és legendákkal foglalkozott. Nem foglalkozik jogi és rituális ügyekkel, tehát külön kell választani a háláhától. | | | alef-bész A héber írás ábécéje. Sémi eredetű, a betűk nevei héber-föníciai nyelven jelentéssel bírnak, mégpedig tárgyak neveit jelölik, melyekben az első hang az illető betű (pl. a ’bész’ eredetileg házat jelent, alakja pedig a templom körvonalához hasonlított). Az alef-bész sorrendje is igen régi, föltehetően egységes és szent megállapodáson alapult, mutatja ezt az is, hogy a görögök is megtartották a betűneveken túl a betűk sorrendjét is. | | | alijázás (héber: ’alijja’, „fölmenetel, fölemelkedés”) 1881 és 1939 között öt nagy bevándorlási hullámot tartottak számon Palesztinába(lásd: bevándorlási hullámok Palesztinába). | | | askenáziak Német származású zsidók. (A középkorban úgy vélték, hogy a Bibliában előforduló Askenáz név Németországra – Germánia – vonatkozik.) Mivel a nyugat-, közép- és kelet-európai országokban élő zsidók többsége a középkortól máig mind kulturálisan, mind pedig demográfiailag a frankogermán zsidóság leszármazottja, az askenázi megnevezést alkalmazzák valamennyiükre. Kultúrájuk egésze (a jiddis különböző dialektusainak használata, szertartások, szokások, liturgia, zsinagógai építészet, oktatási módszerek, héber kiejtés) megkülönböztette őket a szefárdoktól és a keleti zsidóságtól (ez utóbbi alcsoportjainak többsége iszlám országok területén élt). [Lásd még: barhesz; hüpe; kazárok; sólet; sul; szefárdok] | |
|
