|
 |
| ÉletrajzHaskó Györgyike Budapesten él, egy szoba-komfortos, egyszerűen berendezett lakásban Angyalföldön, ahova nemrég költözött a VI. kerületből. Nyugdíjas már, de még dolgozik a hitközségen. Gyerekeiről, unokáiról, dédunokáiról szeretettel beszél, büszke rájuk, fényképeik mindenhol ott vannak a szobában: az íróasztalon, a szekrények polcain. Az egyik polcon pedig számtalan, különböző nemzetiségek népviseletébe öltöztetett, tenyérnyi nagyságú babák gyűjteménye sorakozik.Én Haskó Györgyike vagyok, Budapesten születtem, 1932. február 9-én. Mikor megszülettem, akkor már volt egy bátyám, de az apu másodiknak is fiút várt, és azt mondta, hogy mindenképpen Gyuri lesz a gyerek. Akkoriban még a Györgyi név ritkaság volt, és az anyakönyvvezető azt mondta az apukámnak, hogy mi az, hogy Györgyi? Talán Györgyike! Ezért lettem én Györgyike.Édesapám Békésen született, 1890-ben [Békés – nagyközség volt Békés vm.-ben, 1891-ben 25 100 főnyi lakossal. – A szerk.]. Négy nappal a 89. születésnapja után, 1979. szeptember 23-án halt meg. Apu csodálatos ember volt. Németül, franciául beszélt, annak a generációnak volt a tagja, akik a huszadik század elején éltek: hallatlan kulturált, sok nyelvet beszélő, sokat látott emberek, akik ráadásul még a szakmájukban is kiválóak voltak.Az édesapám vegyészmérnök volt – a Műegyetemen végzett 1912-ben –, és részt vett az 1919-es forradalomban [lásd: Tanácsköztársaság] [A Szocialista Termelési Népbiztosságban a vegyészeti osztály vezetője volt. – A szerk.]. Hevesi Gyulának volt évfolyamtársa, aki emigrált a Szovjetunióba [Hevesi Gyula (1890–1970) – vegyészmérnök, akadémikus, 1960–67 között a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke volt. A Magyar Tanácsköztársaság idején a szociális termelés népbiztosa volt, a fehérterror elől emigrált. – A szerk.]. Az apámnak is mennie kellett, amikor a fehérterror jött. Ő még mint fiatal mérnök a Flóra szappangyárban kezdett dolgozni, ami a Weiss Manfréd család egyik ágáé volt[A Flóra Első Magyar Stearingyertya és Szappangyár Rt. 1896-ban alakult. Termékei közül a Flóra szappan és mosópor volt híres. Telepe a Soroksári úton volt. A gyárat 1940-ben megvette a Hutter és Lever Rt., de a gyár termékeit eredeti néven gyártotta tovább. – A szerk.]. Nagyváradon vagy Kolozsváron is volt egy gyáruk, és apu először oda emigrált. Onnan került Németországba mint menekült. Ott megtanulta a nemesfémelemzést, és drágakőszakértő lett [A „Magyar Életrajzi Lexikon” szerint a bukás után Erdélybe (1919), majd Ausztriába menekült, ahol drágakő-szakértői vizsgát tett, miközben nemesfémfeldolgozó üzemben dolgozott (1920–23). 1923-ban tért haza, de mérnöki munkát nem vállalhatott, mert kizárták a Mérnöki Kamarából (1925). Aranyművesműhelyt vezetett 1935-ig. – A szerk.]. Egyébként ő nem volt az első világháború alatt katona, csak tartalékos, mert a Flóra szappangyár hadiüzem volt. | |
|
